2014. január 28., kedd

Római part 2100 ötletpályázat



Hogyan képzeljük el a Római Partot 2100-ban? Erre a kérdésre számtalan különböző választ adhatunk. Csapatunk alapvető stratégiáját úgy határozta meg, hogy ez a budapesti partszakasz a város ékkövévé válhasson a következő évszázad elejére. Több szempontból vizsgáltuk a terület jelenlegi adottságait, lehetőségeit és problémáit, hogy később egy társadalmilag támogatott és gazdaságilag is jövedelmező városrészi központ válhasson belőle.
A terület rengeteg értékes adottsága mellett több problémája még megoldásra vár. Csapatunk célkitűzése az volt, hogy a jelenleg hátrányként, megoldandó problémaként jelentkező adottságokból előnyt kovácsoljon a fenntartható fejlődés elveit követve.

A terület legmeghatározóbb eleme a Duna. Minden évben Budapesten a Római Partot érinti a legrosszabbul az árvíz. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az óbudai részek Budapest legmélyebben fekvő területei – erről a terület elnevezései is árulkodnak: Békásmegyer, Mocsáros dűlő. Ahelyett, hogy egyre magasabb és drágább gátakat építenénk, szeretnénk ezt a különleges természeti helyzetet a terület hasznára fordítani. Ennek érdekében szezonális terveket alakítottunk ki a területre, melyeknek szerves része az árvíz, a hideg téli napok vagy éppen a Duna alacsony vízállása: vagyis egy, a különböző évszakhoz és időjárási körülményekhez igazodó partszakaszt álmodtunk meg. A Duna áll a középpontban, a folyóvíz legkülönfélébb hasznosítása tervünk legmeghatározóbb része, így a Római Part a főváros legszínesebb partszakasza lesz. Elképzeléseink szerint a látogató találkozhat termálfürdővel, Duna-stranddal, vízi színházzal, korcsolyapályával, horgásztóval, evezőpályával, víz fölé nyúló gyalogoshíddal, sőt még vízi étteremmel is. A víz hasznosítása ellenére a part mentén egységes védelmi vonal lesz, melynek nem az áradás megakadályozása, hanem annak irányítása lesz a szerepe.

A már említett partot kiszolgáló, háttérfunkciókat ellátó teleksáv vizsgálata kulcsfontosságú. Az 1900-as évek első felében mintegy huszonöt csónakház jelent meg a Római Parton, ebből ma már csak öt áll. A part az ’50-es években élte fénykorát: napozás és fürdőzés, „a kisemberek partja”-ként emlegették ezt a Duna-parti szakaszt. Jellemzően nagy cégek, üzemek üdülői települtek ide a csónakházak szomszédságába. Azonban 1973-ban a vízminőség romlása miatt betiltották a fürdőzést a Dunában, ezzel pedig egy új korszak vette kezdetét a Római Parton. A fénykor véget ért, a csónakházak egyre kihasználatlanabbul működtek, sorra zártak be egymás után. A 2000-es évek után egyre több új „üdülő” épült a területre. Az eredeti berendezkedésnek köszönhetően a parti sávban ma is nagyméretű telkek sorakoznak – akad közöttük három hektár 2100 fölötti is.


 Tervezett funkcionális szakaszolás:
A Római Part koncepciónk szerint különböző szakaszokból, zónákból épül fel. Az egyes zónák más-más funkciókkal ellátottak, hangulatuk ennek megfelelően eltérő. A különböző karakterű szakaszok lehetővé teszik, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelőt. Az északi rész főleg a sport és a rendezvények szerelmeseinek fog élménnyel szolgálni, a középső szakaszokon a kulturális lehetőségek, szállások és zöld környezet fogja várni az arra sétálókat, míg a déli szakasz főként szórakozási, fürdési lehetőségeitől lesz különleges. A különböző szakaszok fejlesztési irányokat hivatottak kijelölni, melyek követésével véleményünk szerint a leghatékonyabb és legharmonikusabb működés idézhető elő a Római Parton és a környező területeken. A térképen látható elrendezés szerint javasoljuk parkolók kialakítását a Nánási út - Királyok útja kiszélesített tengelyéhez csatlakozóan. A sűrűsödési pontokat a használatoknak megfelelően határoztuk meg.

1.zóna
A gát tetején széles, kivilágított sétány vezet be a Megyeri-hídtól egészen a Római Part északi fogadóteréhez. A gát belső oldalán a gyermekek számára kialakított csúszdapályák (télen szánkódomb), a külső oldalon pedig elkülönített futópálya található. A zóna teljes, egy kilométeres hosszán evezőpályák vannak kialakítva. A terület árvíz idején is kiválóan használható. Egyaránt dominál rajta az épített és a természeti jelleg. Egész évbeli jó hasznosítása miatt főváros szerte közkedvelt hely.


2.zóna
Az északi fogadótérnek számító 2. számú zóna a Pünkösdfürdői utca torkolatában kialakult nagy gyepes területet jelenti. A gátak által közrefogott rendezvénytér nagyobb kulturális és szórakoztató programok lebonyolítására egyaránt alkalmas. Árvíz idején is tökéletesen használható, sőt ilyenkor a víz közelsége csak emeli a hely értékét. Szabadtéri pozíciója miatt télen csak egyszerűbb, az 1. zónához hasonló használat lehetséges. A közlekedési kapcsolatok nagyon kedvezőek: könnyen elérhető a terület busszal, kerékpárral vagy gépkocsival is a területhez csatlakozó parkolóknak köszönhetően. A nagy befogadóképesség megköveteli, hogy a zónában megfelelő színvonalú és létszámú vendéglátó egység legyen. Térségi jelentőségét az Újpesttel összekötő gyalogos és kerékpáros híd adja. A híd a Szentendrei-sziget déli csücske fölött halad el. Natura2000-es szigorúan védett területként fontos, hogy ne bolygassuk az itt élő gazdag növény- és állatvilágot, ezért kerülni kell az infrastruktúra- elemek létesítését a szigeten, illetve a szigethez kapcsolódóan. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha az emberek megismerhetnék ennek a területnek a páratlan madárvilágát, ezért egy lomséta-útvonalat terveztünk, mely a hídról nyílik le és tesz sétát a lombkoronaszinten, azután pedig ismét visszacsatlakozik a hídhoz. Az lombkoronaösvény csak gyalogosan közelíthető meg, megkülönböztetett útvonal.


3.zóna.
Az északi fogadótér alatt elhelyezkedő zóna már sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, a fenti rendezvénytérhez kapcsolódóan itt jelennek meg a kisebb szálláslehetőségek. Ez a terület kifejezetten helyi jelentőségű, természeti környezetével lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra illetve a Duna közvetlen megközelítésére. A parti föveny sok különleges növényés állatfajnak szolgál élőhelyül. Ez a terület még kisebb árvíz idején is látogatható a fák között elhelyezett stég révén.


4.zóna
A zónahatáron egy átmeneti terület fekszik, amely biztosítja a 3. zóna nyugalmát, és teret ad a 4. zóna térségi jelentőségű intézményeinek. A Sajtház különböző művészeti vásároknak, kiállításoknak, rendezvényeknek, kulturális programoknak ad helyet. Az év bizonyos időszakaiban, a Duna vízállásától függően, különleges programokkal is megörvendezteti látogatóit: vízi színházi előadásokat és filmvetítéseket tartanak.
A Sajtházhoz közvetlenül kapcsolódnak vendéglátóegységek és szálláshelyet biztosító épületek. Ennek megközelítése a kiszélesített fásított sétányok segítségével a Nánási út felől egyszerűen és közvetlenül megoldható, így a szomszédos természeti területek forgalma sem növekszik túlzottan.


5.zóna
A 3. zónához hasonlóan ez is egy jellegzetesen természeti terület. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi lakósok számára is maradjanak csendesebb, a zöldterületi igényeket kielégítő partszakaszok. A terület rendezettségét szolgálják az elválasztott gyalogos és kerékpárutak illetve a kihelyezett padok.



6.zóna
A 6.-os zóna területén található a Római Part déli fogadótere, mely a mostani állami területek közparkká alakításával jöhetett létre. A part területén a Duna vízállásától függően változó tórendszert álmodtunk meg. Bizonyos része a tavaknak egész évben víz alatt van, ezeket télen korcsolyapályaként lehet használni. Magas vízállás, illetve árvíz idején a további parki területek eláraszthatóak - csökkentve ezzel az árvíz nyomását, de nem gátolva a parkhasználatot. Fogadótérként alkalmas kisebb rendezvények, vásárok lebonyolítására. A terület Duna-parti részén vendéglátó-ipari egységek sorakoznak, széles sétány halad a parton, és bizonyos helyeken konzolos tartóval nyúlik a folyó fölé. Mivel az elmúlt  években nagymértékben javult a Duna vízének tisztasága, ezért javasoljuk újra a dunai fürdőzés lehetőségének biztosítását. Tekintettel a helyszínen található termálvízforrásra, ennek kiaknázását kiemelten fontosnak tartjuk. Koncepciónk szerint a forráshoz kapcsolódóan termálvizes belső-, és Dunába nyúló külső strandot is kialakítottunk. A fürdő szerkezetét úgy terveztük meg, hogy azt könnyedén el lehessen távolítani - ekkor csak a teraszos stég marad a parton. A zóna télen és nyáron is zavartalanul használható, nagy forgalmú, vegyes karakterű terület.


7.zóna
A 7. vagyis legdélebben fekvő zóna területébe bevontuk a már nem Római Parti területként számon tartott Gázgyárat is. Véleményünk szerint fontos ennek a ma kiaknázatlan területnek a hasznosítása. Tervünkben sport- és szórakoztató központként várja a nagycsaládokat, fiatalokat vagy akár idősebbeket. Mivel itt fedett épületekben és szabadtéren egyaránt zajlanak az események, ezért használata időjárástól, évszaktól teljesen függetleníthető. Míg nappal inkább a sportolási tevékenységek, addig este a szórakoztatás kapja a fő szerepet. A terület nyáron könnyedén bekapcsolható a Sziget fesztivál programsorozatába is. A zóna Gázgyáron kívüli területein is végigvonul az imént bemutatott hangulat. A vasúti híd alatt található az inkább a fiatalok számára kialakított „bandázós sarok” . A patak, illetve a Duna partja erősen épített (bár gyepesített), teraszolt jellegű. A patak fölött kifeszített háló és egyéb játékos átkelőhelyek izgalmas, fiatalos stílusúvá teszik ezt a zónát.


Vízkezelési javaslatok:
Amint azt már stratégiai célként megfogalmaztuk, kiemelten kívánunk foglalkozni a víz különféle hasznosításaival, kezelésével. Az árvízvédelmet a különböző technikák kombinációja adja. A Nánási - Királyok útja tengelyében lévő fővédvonal mellett a kerítés és emelt szintű bicikliút vonalában húzódó mobilgát, a Gázgyári víztározók használata és a potenciálisan elárasztható területek együttes alkalmazása teszi lehetővé a biztonságos védelmet. Ennek egyik, már bemutatott eleme a 6. zónában kialakított park elárasztható területe. Fontosnak tartjuk a szemléletet, mely Nyugat-Európában már bevett és bevált. Eszerint
nem a folyómeder még szűkebb térbe való beszorítása a védelem jó megoldása, hanem olyan pufferterületek
kijelölése, amelyek megengedik, hogy a folyó kilépjen a medréből és rövid időre elárasztott területként működjenek.
Az alábbi ábrasor bemutatja az általunk tervezett dunai vízállást követő tórendszer működését. A másik fontos vízkezelési eszköz a területen a Gázgyár tornyainak tározóként való használata. Nem a víz minél gyorsabb elvezetése, hanem annak helyben tartása és hasznosítása a cél. A kihasználatlan tornyok szinte ajánlják magukat a célra, mivel jelenleg is összeköttetésben állnak a Dunával. Az eltározott víz helyben felhasználható a terület fenntartására szürkevízként.
 

Céljaink között szerepelt a Római Part árvíz idején való hasznosítása, bejárhatósága. Ennek érdekében olyan mobilgátat javaslunk, mely részben a kerítésvonalban húzódik, részben pedig az emelt szintű bicikliút nyomvonalán halad. A kerítések és az emelt sétány tartószerkezete az árvízvédelmi táblák fogadására alkalmas.

A pályázathoz készített kisvideónk:


Székelyudvarhely-műhelyhét

A műhelyhéten egy tervezési feladat elé állítottak minket, melynek témája a székelyudvarhelyi Hősök temetőjének szabadtér építészeti újraértelmezése és tájépítészeti rehabilitációja volt. A helyszíni szemle 2013 szeptember 10-12 között zajlott, melyet egy itthoni tervezési hét követett. A gyakorlat során egy tanulmányterv készült, mely két különböző megoldási javaslatot vázol fel, a beavatkozás mértékétől függően. A "visszafogott" koncepcióterv a jelenlegi struktúrát tiszteletben tartó úgynevezett "soft" beavatkozásokat tartalmaz, míg az erős beavatkozásokat bemutató terv új funkciókat, burkolatrendszert, elrendezést javasol.


 Székelyudvarhely egyszerűsített térképe a temetők és a tervezési helyszín megjelölésével

A fő úthálózatot (első és másodrendű útvonalak) és a tervezési területet bemutató térkép


A civil temetőre adott javaslatok balról jobbra a minimálistól az erős beavatkozásig

 Erős beavatkozás

Soft beavatkozás
 A civil temető minimális beavatkozási javaslatot...


közepes beavatkozást...
és erős beavatkozást bemutató látványterve.